„Úny …magyar falu … határa dombos, földei meglehetősek, s kár,

        hogy a vízmosások rongálják, bora, legelője, fája elég.”      

                                                                                (Fényes, 1851. p.243.)

    A mintegy 750 lakost számláló település Komárom-Esztergom megye délkeleti határán, a Gerecse-hegység Gete-csoportjának délkeleti,

    löszborította dombsági táján, az Únyi patak két forrása mentén helyezkedik el. A község Esztergomtól Délre 19 km-re, Budapesttől

    Észak-nyugatra 35 km-re, Tatabányától Keletre 45 km-re fekszik. A falu központjának tengerszint feletti magassága 196 m.

    Az 1106 jelű állami közút szeli át.

    Rézkori, bronzkori, kora vaskori cserepek egyaránt előkerültek az újkorban, amik gazdag történelmi múltról árulkodnak. A Baráthegyi-

    dűlőben római és Árpád-kori lakóházat és gödröket találtak. A régészeti leletek az Esztergomi Balassa Múzeumban láthatóak.

    Ritkaság számba menő nevezetessége kis településünknek, hogy három temploma is van. Műemlék jellegű épület a reformátusok 1794-ben

    emelt temploma, amely késő barokk stílusban épült. 1931-ben toronnyal egészült ki. A katolikus templom a maga nemében egyedülálló,

    hiszen középkori alapokkal rendelkezik, s egy ideig a reformátusoké volt.

    A harmadik templom teljesen új, az Arany Rózsakereszt Szellemi Iskolája nevű egyházi szervezet építette.

    Figyelemre méltó négy nemesi kúriája, amelyek megőrizték eredeti állapotukat. A község hosszú időn keresztül a közbirtokosoké volt, így

    katolikus temetőjében több Esztergom megyei jeles család síremléke, sírköve megtekinthető. Ugyancsak értékesek az Öregtemető és a

    Zsidó temető megmaradt sírkövei.

    Maradandó élményt jelent a "község polihisztora", Varga László ásvány és kőzet magángyűjteményének a megtekintése.

    A község nevezetessége a „Csigavár”, ami a Halászbástya kicsinyített mása csigaházakból összerakva. Készítőjének, özv. Kreitner    

    Bélánénak a volt lakóházánál (Béke u. 8.) tekinthető meg. Ő készítette a Keszthelyen kiállított, azonos anyagból készített Parlamentet is.

    A település határában néhány régi pince a korábbi szőlőkultúrára és gyümölcstermesztésre (szilva, körte) emlékeztet. A Tabán felett és a

    Rezső-hegyen telepített akácos, valamint feketefenyő erdők vannak. A Páskomban és a Rezső-hegyen erdősztyeppes liget is /árvalányhaj,

    perje félék/ található. A patakvölgyek mélyebb részét nádas borítja, és fűzfabokrok kísérik.

    Különleges természeti értékek a magántulajdonba került források, köztük a regisztrált, jelenleg nem művelt gyógyhatású keserűvíz.

    Várjuk mindazokat, akik egy gazdag múlttal és bíztató jelennel rendelkező, mai magyar kis falura kíváncsiak, hamisítatlan természeti

    környezetben.